Története

Cserkeszõlõ legfõbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdõ. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt.
 
Cserkeszõlõ a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.
 
A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétõl egyre nagyobb területeken folyt a szõlõ- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szõlõtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.
 
Meghatározó jelentõségû volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os - nagy mennyiségû oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földrõl a reumás és egyéb betegségeikbõl gyógyulni vágyók. Azóta a település fõ vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.
 
Forrás: Wikipédia, a szabad enciklopédia

Képek

Cserkeszõlõ weboldala:

www.cserkeszolo.hu